Újdonságaink | Könyveink

Richard Layard: Boldogság – Fejezetek egy új tudományból

Ár: 2980 Ft
Kedvezmény: 20%
Internetes ár: 2384 Ft

295 oldal, ragasztott
ISBN 978-963-87585-1-4

Fordította: Takács Dávid

Manapság sokkal gazdagabbak vagyunk, mint a korábbi generációk. Több jut élelmiszerre, ruházkodásra, több autónk van, és többet nyaralunk; az átlagember nagyobb házban lakik, kellemesebb körülmények között dolgozik, és jobb az egészsége is. Bár az elmúlt ötven évben megduplázódott a jövedelmünk, mégsem vagyunk boldogabbak. Ezt tükrözi számtalan tudományos vizsgálat eredménye – a boldogság mérésére ugyanis ma már kifinomult módszereink vannak. Vajon mi az oka mindennek?

A könyv megvilágítja a fenti – életünk szempontjából kulcsfontosságú – paradoxon mögött meghúzódó okokat. Richard Layard szerint hét boldogságtényező határozza meg boldogság- illetve boldogtalanságérzetünket. A szerző leírja, hogy miképpen mételyezi meg boldogságunkat az, ahogyan a társadalmi rangsorban elfoglalt pozíció alapján összehasonlítjuk magunkat másokkal. Szerinte magától értetődő, hogy a boldogság az egyetlen értelmes társadalmi cél, és azt firtatja, hogy mit változtassunk közösségi és egyéni életünkön, ha valóban boldogabban akarunk élni. Következtetései azonban sok esetben meglepőek.

Ez az úttörő munka magában foglalja a közgazdaságtan, a pszichológia, az agykutatás, a filozófia és a társadalompolitika legújabb kutatási eredményeit; ezzel egy a társadalommal és saját életünkkel kapcsolatos, merőben új és lenyűgöző gondolkodásmódot mutat be.


Richard Layard vezető közgazdász, aki úgy véli, hogy a társadalom boldogsága nem feltétlenül a jövedelmével mérhető. Leginkább a munkanélküliséggel és az egyenlőtlenséggel kapcsolatos munkáiról ismert, amelyek a brit munkanélküliségi politika fejlődésének elméleti alapjául szolgáltak. Megalapította a Gazdasági Teljesítménykutató Központot (Centre for Economic Performance) a London School of Economicson, és 2000 óta a Lordok házának tagja. A boldogság témakörében folytatott kutatásai olyan különböző területek eredményeit integrálják, mint a pszichológia, az agykutatás, a közgazdaságtan, a szociológia és a filozófia.

Közgazdász vagyok, szeretem a szakmámat, és sokat köszönhetek neki. A közgazdaságtan azonban egyenlőségjelet tesz a társadalom boldogabbá tétele és vásárlóerejének növekedése közé ? vagy legalábbis nagyjából. Én sohasem fogadtam el ezt a nézetet, és az utóbbi ötven év története engem igazolt. Ezzel szemben a boldogságkutatás, mint új tudomány, olyan alternatív szemléletet képvisel, amely inkább bizonyítékokon, mint kijelentéseken alapszik. Így a pszichológia új eredményeit felhasználva s egyúttal figyelembe véve a közgazdaságtant, az agykutatást, a szociológiát és a filozófiát egy új nézőpontból vizsgálhatjuk, hogy milyen életvitel és politikai intézkedés tekinthető helyesnek. itt az idő, hogy megkíséreljünk – gyors léptekkel behatolva egy eleddig érintetlen területre – tudományos bizonyítékok alapján elgondolkodni azon, hogyan is élhetnénk jobban.

Richard Layard

Tartalom

Előszó

Első rész: Boldogságtényezők
1. A boldogság mint probléma
2. Mi a boldogság?
3. Boldogságmérlegünk
4. Miért nem boldogít a pénz?
5. Mi tesz minket boldoggá?
6. Mit csinálunk rosszul?
7. A lehetséges közös cél

Második rész: A boldogsághoz vezető út
8. A legnagyobb boldogság elve
9. A megoldás kulcsa a közgazdaságtan kezében van?
10. Van-e kiút a mókuskerékből?
11. Megengedhetjük magunknak a biztonságot?
12. Képes a tudatunk irányítani a hangulatunkat?
13. Drogok, gyógyszerek és a boldogság
14. Következtetések a mának

Köszönetnyilvánítás

Függelékek listája

Táblázatok, grafikonok és diagramok forrásai

Jegyzetek

Irodalomjegyzék

Tárgy- és névmutató

Előszó

Közgazdász vagyok, szeretem a szakmámat, és sokat köszönhetek neki. A közgazdaságtan azonban egyenlőségjelet tesz a társadalom boldogabbá tétele és vásárlóerejének növekedése közé – vagy legalábbis nagyjából. Én sohasem fogadtam el ezt a nézetet, és az utóbbi ötven év története engem igazolt. Ezzel szemben a boldogságkutatás, mint új tudomány, olyan alternatív szemléletet képvisel, amely inkább bizonyítékokon, mint kijelentéseken alapszik. Így a pszichológia új eredményeit felhasználva s egyúttal figyelembe véve a közgazdaságtant, az agykutatást, a szociológiát és a filozófiát egy új nézőpontból vizsgálhatjuk, hogy milyen életvitel és politikai intézkedés tekinthető helyesnek.
Itt az idő, hogy megkíséreljünk – gyors léptekkel behatolva egy eleddig érintetlen területre – tudományos bizonyítékok alapján elgondolkodni azon, hogyan is élhetnénk jobban. Természetesen ismereteink növekedésével párhuzamosan sok mindenen finomítanunk kell még. Remélem, hogy ez a könyv elősegíti egy olyan új szemléletmód kialakulását, amely az emberek érzéseit tekinti a legfontosabb mércének. Ez a szemléletváltás már régóta esedékes.
Oly sokan és oly nagylelkűen voltak segítségemre e könyv megírásában. Pszichológusok, agykutatók, szociológusok, filozófusok és természetesen közgazdászok segítettek, akiket mind az emberi élet jobbá tételének vágya fűt.
Amennyiben ennek a munkának lesz bármilyen hatása, akkor reményeim szerint, legalább egy picivel boldogabban élhetünk.


Részlet a könyvből

Mindennapi életünkben megfigyelhető a következő ellentmondás: a legtöbb ember többet akar keresni, és törekszik is erre; azonban miközben a nyugati társadalmak gazdagabbá váltak, nem lettek boldogabbak. Ez nem mese, hanem számos tudományos kutatás által alátámasztott tény. Ahogy majd látni fogjuk, jó módszereink vannak arra, hogy megmérjük, milyen boldogok az emberek, és minden azt igazolja, hogy ma az átlagos boldogságszintünk nem magasabb, mint ötven évvel ezelőtt volt. Ugyanakkor, ez idő alatt az átlagos jövedelmek megduplázódtak. Ez a paradoxon egyaránt vonatkozik az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára és Japánra.1 Talán nem vált sokkal kényelmesebbé az életünk? Többet ehetünk, több ruhánk és több autónk van, nagyobb házakban lakunk, több helyen van központi fűtés, többet nyaralunk külföldön, rövidebb a munkahét, kellemesebb a munkánk, és mindenek felett jobb az egészségi állapotunk. Mégsem vagyunk boldogabbak. Kormányok, tanárok, orvosok és üzletemberek minden erőfeszítése ellenére az emberek boldogsága nem nőtt. E szomorú ténynek kellene minden, a sorsunk alakításáról szóló vita kiindulópontjául szolgálnia. Ez minden kormányt programja újraértékelésére kellene, hogy késztessen, és minket mindannyiunkat arra, hogy újragondoljuk céljainkat. Egyet leszögezhetünk: ha az alapvető létszükségletek biztosítottak, akkor nem könnyű az embereket boldogabbá tenni. Ha azt akarjuk, hogy boldogabbak legyenek, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen körülmények eredményeznek boldogságot, és hogyan tudjuk ezeket folyamatosan fejleszteni. Ez könyvünk témája: a boldogság okai és az eszközök, amelyekkel hatással lehetünk rá. Ha valóban boldogabbak akarnánk lenni, akkor mit kellene másképp tennünk? Ma még nem ismert az összes válasz előttünk, talán még a válaszok fele sem. A kezünkben viszont rengeteg kutatási eredmény, tudományos bizonyíték van, ami elég ahhoz, hogy újragondoljuk a kormányzati politikát, személyes döntéseinket és életfilozófiánkat. A legfőbb bizonyítékkal a boldogság pszichológiája (egy új irányzat a pszichológiában) szolgál, de az agykutatás, a szociológia, a közgazdaságtan és a filozófia is közreműködött. Mindezek felhasználásával új megvilágításba kerül a kérdés: hogyan élhetnénk jobban, mind a társadalom tagjaiként, mind egyénekként?